Titokfejtés és misztikus kötelékek
Különleges történet részese lett a jászapáti származású Réz Lóránt orgonaművész, zenetanár. Pályafutása során nem egyszer igyekezett már zenetörténeti érdekességeket felkutatni, feldolgozni, de most olyan dolog részesévé vált, ami világraszóló dolog.
Olasz nyelvtudása révén megismerkedett egy nápolyi művészettörténésszel 2009-ben. A kialakult jó kapcsolatuk során Vincenzo de Pasquale kutatótársává választotta Réz Lórántot (fotónkon) egy több mint ötszáz éves rejtély megoldásában. Ez a munka 2010. szeptember 19-én, Nápoly védőszentjének, San Gennaronak napján kezdődött. A misztikus eseményeknek pedig jelentőségük van e történetben, mert Nápolyhoz kapcsolódnak.
A nápolyi Gesu Nuovo templom 1470-ben épült. A salernói herceg, San Severino építette palotának. A jezsuiták 1557-ben megvásárolták és templommá alakították át. Azonban különleges homlokzatát megtartották, mert azt gyémántmetszésű bazalt piramisok díszítették és ez az egyedülálló díszítés ma is megcsodálható a falon. Az épületet néhány éve letisztították, így vált láthatóvá, hogy a gúlák nagy százalékban tartalmaznak egy vésett írásjelet. Ezek megfejtéséhez kérte meg az olasz tudós magyar ismerősét, Réz Lórántot.
Az hamar ismertté vált, hogy a jelek görög, illetve arámi írásjelek. Azonban nem rendezhetők ma ismert értelmes szavakká, legalábbis ezt nem tudták megállapítani. Réz Lóránt elmondta, hogy a görög ABC betűi zenei hangmagasságokat jelölnek, ez ismert dolog. A hangok pedig zenévé rendezhetők, rendeződnek, csak ez esetben meg kellett találni a rendezőelvet. Réz Lóránt a kezdetekben arra jött rá, hogy hatféle hangmagasságot lehet „kiolvasni” a jelekből. A gregorián dallamok is hat hangra épülnek. A látott, leolvasott jeleket, ha a sakk futólépései szerint olvassák össze, akkor szép dallam írható le. Ez már nagy eredmény volt. A folytatásban a gúlasorokat háromsoronként felosztotta, majd visszafelé is leolvasta a jeleket, majd háromszögben spirálisan is.
Tavaly szeptember 19-én, a Gesu Nuovo templom védőszentjének ünnepnapján különös megérzése volt Réz Lórántnak. S erre is oda kellett figyelnie, hiszen az egész munka rendkívül misztikus elemekkel volt eddig is tele. Tehát intuíciója az volt, hogy a falnak valami köze van a 23. „Jó Pásztor” zsoltárhoz, mivel a 6. sortól kezdte az olvasást ezért a zsoltár hatodik versét az addig kialakult dallam alá tette. Meglepetés volt, hogy a dallam és a szöveg tökéletesen illett egymáshoz. Ez azonban azt is bizonyította, hogy a megoldó kulcs, amit alkalmazott, helyes volt.
Ekkor egy mintegy 10 perces zenedarabot tudott volna csak bemutatni a közönségnek a zeneszerző, de olyan érzése volt, hogy ezzel nincs a munka befejezve. Tovább kutatott és rábukkant egy 1492-es forrásra (Gafori), mely az akkori geocentrikus világképet írta le, benne a 9 égitestet 9 múzsával és 9 szférával a Világegyetem felett pedig Thaliával a színjátszás múzsájával. Gafori az égitesteket hangköztávolságra helyezi el, így egy különleges 9 hangú hangsort kapott meg. Nos, ez újabb utat nyitott meg az izgalmas kutatómunka során. A nápolyi templom falán a gúlák ugyanis kilenc egységre lehet osztani. Ez szinte hihetetlen, de így van. A már kialakult, az írásjelekre alapozott dallamot tehát továbbformálta, így született meg a tíztételes, 45 perces darab. Az utolsó, a tízedik tételnek így Thalia Nápolyban lett a címe, hogy az összefüggéseket is jelezze.
Ha egyszer egy történet elindul, nincs megállás, a végére kell járni. Réz Lóránt is így gondolta, felütötte Dante Isteni színjátékát, hiszen az alvilágot az ókori görögök a nápolyi barlangrendszerben képzelték el, bizonyára nem véletlenül. Ráadásul Liszt Ferenc: Dante szimfóniája, annak orgonaváltozata egy nápolyi akkorddal indul. Liszt is ismerhette Gafori hangrendszerét, mert a Dante szimfónia témája is ezeket a hangokat tartalmazza. Ha ezen a gondolatmeneten megyünk tovább, hihetetlenül misztikus dolgokhoz is eljuthatunk.
Réz Lóránttal azonban ott folytattuk a beszélgetést, hogy a 45 perces zenemű szövege hogyan alakult ki. A 23. zsoltár az alapja, a Vénusz tételnél egy mise tétel a Sanctus is belekerült, de a Nap tétele is érdekes, mondta a zeneszerző. A darab tehát a kilenc égitest és Thalia foglalata, úgy, ahogy a Gesu Nuovo templom piramisokkal dísztett falán az megtalálható!
A zeneművet október 8-án, szombaton, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén – ami szintén nem véletlen - mutatják be Nápolyban. Réz Lóránt Kóródi Anikó operaénekest - akivel több közös produkciót is létrehoztak már - kérte fel az előadásban való közreműködésre.
Kiss Erika
