A rendszerváltás eseményei Jászberényben

Hazánk történetének igen izgalmas korszaka a rendszerváltozás időszaka, az ami 1989-90-ben történt. Ekkor jött létre a többpárti demokrácia, az a társadalmi-politikai változás, mely új fejezetet nyitott hazánk történelmében. Magyarország történelmi mércével mérve is nagymértékben hozzájárult az egységes Európa létrejöttéhez. Az eredmény a szocialista korszak vége.

A társadalmi változások elkerülhetetlensége már 1985-ben megmutatkozott, amikor a parlamenti választásokon többes jelölések is lehetségessé váltak. Azaz, választani lehetett több jelölt közül. Aki nem jutott be az Országgyűlésbe, az pótképviselő lett, ha 25%-nál többen voksoltak rá. Jászberényben Gorjanc Ignác (1967-től volt képviselő), a Hűtőgépgyár vezérigazgatója maradt a képviselő, de mellette Kókai Rudolf, a gyári pártbizottság vezetője 27,8%-os eredményével „várólistára” került.

Gorjanc Ignác

A társadalmi változások azonban a történelem során mindig gazdasági okokra vezettek vissza. A szocialista tervgazdaság csődje már az 1970-es években jelentkezett. Az egyéni vállalkozói hajlam, a piaci alapon nyugvó gazdasági folyamatok beindulásához maga az állami vezetés adott támogatást. Az 1980-as évek elejétől gazdasági munkaközösségek (gmk) jöhettek létre, melyek a kiaknázatlan szellemi energiákat is felszabadították, de anyagi bázisokat is megmozgattak. Az ország súlyos eladósodása, 1983-ban az első IMF-hitel felvétele is gyorsította ezt a folyamatot.

Jászberényben is számos gmk alakult, főként a Hűtőgépgyárban, az Aprítógépgyárban. Magánvállalkozások számára is lehetőségek nyíltak. Ehhez a szocialista gazdálkodási keretek is változtak, ami a folyamatot gyorsította. Az új gazdasági törvény (kft., rt., bt. alapításának engedélyezésével) megszületése, az adórendszer piacgazdaságivá igazítása, az áfa és az szja bevezetése új helyzetet teremtett. Ez hamarosan társadalmi-politikai változásokat is eredményezett. Sőt, 1989-ben már itt voltak a svéd Electrolux „megfigyelői”, akik a Hűtőgépgyár megvásárlásában láttak jó esélyt a gazdasági kapcsolatok szélesítésére.[1]

Az 1986-ban készült Lenin-szobor hamarosan a Jász Múzeum udvarára került

A helyi gazdasági törekvések során egyéni vagy kisebb csoportok (családi) vállalkozásai indultak be. A MICOOP Műszeripari szövetkezetből kivált az autószerviz, majd később Opel márkakereskedése lett belőle. A Mátrix Kft. is innen eredeztethető. A hűtős mérnökök fiatal csapata is saját cégalapításba fogott, a Trend, a Kód Kft., vagy a Célgépterv is létrejött. S Kasza Lajos is dolgozott már kis műanyag-fröccsöntő üzemében a Necsőn.

Az MSZMP korifeusai több fontos kérdésben – pl. 1956 forradalom volt - arra a megállapításra is jutottak 1989 elején, hogy „Ez az ország nem politikailag-gazdaságilag ment tönkre, hanem erkölcsileg”. Az erkölcsi válság meg is mutatkozott. A politikai elitváltáshoz hatalmas küzdelem vezetett. Az országban 1988-89-ben sorra alakultak pártok, a hatalomátadás menetéről megkezdődtek a kerekasztal-tárgyalások. A pártok vidéki, helyi szervezeti is létrejöttek.

Az MSZMP-től távolodók Reformkört hoztak létre a változások érdekében Jászberényben is. Aztán elsőként a Független Kisgazdapárt (1989. április 16-án) alakult újjá, melyben a régi, 1947-es tagok közül többen újra részt vettek.[2] Ez a párt volt a kommunizmus előtt a legjelentősebb politikai erő Jászberényben. Igaz, az 1945 előtti történelmi korszakban baloldalinak számított ez a párt, a rendszerváltás időszakában és utána is azonban már jobboldali politikai erőként jelent meg.

Az MDF május 25-én alakult[3], az SZDSZ augusztus 29-én[4]. A DEMISZ (a KISZ utódszervezete) is aktívan bekapcsolódott 1989-90-ben a helyi politikába, a HNF is, melynek a helyi társadalmi erők összefogása, segítése volt korábban is a deklarált feladata. Az MSZMP 1989 őszén átalakult, igen karcsúvá vált, ám utódszervezetként az MSZP jött létre itt is[6]. A palettán rövid időszakban, de a Vállalkozók Pártja is megjelent. Az 1989-es tavasz „kivirágzásának” – melyben kétségtelen, hogy sok egyéni ambíció is megmutatkozott - azonban sokan nem örültek. A régi, hithű kommunisták ennek hangot is adtak, s ekkor még a Munkásőrség is létezett, melynek számos főállású vezetője bizony a megélhetését féltve nyilatkozott a változások ellen. Az MSZMP idősebb, ortodox tagjai, vezetői nem érezték meg az idők szavát, s ennek hangot is adtak a megyei sajtóban, mely ekkor igyekezett minden nézetnek, érdekcsoportnak nyilvánosságot adni.

Szabad sajtó: a rendszerváltás vívmánya Jászberényben is

Érdekes színfoltja volt ennek az időszaknak, hogy a városi piac szélén álló bérház földszintjén, az egyik üzlet – a kisállat kereskedés – kirakatában volt egy tábla elhelyezve. Az MDF-be ott be lehetett lépni! Az üzlet bérlője, Lajkó Imre maga is lelkes MDF-tag volt, s ezt vállalta, mint pártfeladatot.

A társadalmi változás kohójában jelentős események követték egymást. Az országgyűlési képviselő - Gorjanc Ignác halála, 1989. február 10. után - Kókai Rudolf volt, s visszahívásának kezdeményezése is megtörtént, meglehetősen későn, szeptember végén[7], amikor már a köztársaság kikiáltása, a „négyigenes” népszavazás ügye volt soron. Az újjászerveződött pártok az ünneppé emelt október 23-a tiszteletére közösen állítottak emléktáblát a városháza falánál.      

A rendszerváltozás érdekes színfoltja volt, hogy időközi tanácstagi választásra is sor került október 28-án. Bár a DEMISZ, a népfront is törekedett jelölt állítására, végül az MDF talált megfelelőt, és egy fiatalember, Török Pál függetlenként indult. A nyertes dr. Pethő László főiskolai tanár volt, aki nem lépett be az MDF-be, de támogatásukat elfogadta.[8] Aztán tanácstagként azt is vállalta, hogy 1990-ben a parlamenti választáskor is induljon szintén az MDF támogatásával a mandátumért.

A változások folyamatának fontos része volt a nyilvánosság biztosítása. Számos új országos és megyei lapot alapítottak jelentős mértékben vállalkozásban, melyek nyilvánosságot adtak  a különböző politikai erők törekvéseinek. Az akkori MSZMP pártvezetés támogatásával a városi tanács 1989 tavaszán döntött arról, hogy városi újságot alapít JÁSZKÜRT néven, s ehhez az anyagiakat is biztosítja. A helyi újság havilapként első alkalommal 1989 decemberében jelent meg 8 oldalon, A/3-as méretben, melyet a Hűtőgépgyár nyomdájában készítettek.[9] Ám vállalkozási alapon a Novotni Jánosné vezette Jászsági Építőipari Szövetkezet érdekeltségében megkezdődött egy költségesebb kommunikációs vállalkozás, a helyi kábeltévé-hálózat kiépítése is. Sőt, egy tévéstúdió is létesült a Tanítóképző Főiskolán a hallgatók bevonásával és a Déryné Művelődési Központ munkatársai közreműködésével[10], így a helyi tévézés is kezdetét vette. Az első szerkesztett tévéműsor 1990. február 23-án került képernyőre.

1989 őszén érdekes történetek is megestek. A változásokat akaró, támogató emberek, pártok tagjai, aktivistái közül sokan tapasztalták, hogy postai küldeményeik eltűnnek, leveleik felbontva érkeznek meg, telefonjukat lehallgatják. Fantom emberek írnak leveleket újságoknak, akiket nem lehet megtalálni. Az MDF-esek a Lenin-szobor eltüntetését szorgalmazták. Gyakran megesett, hogy a szobor ölébe zsíroskenyeret helyeztek, s a közeli kocsma vidám látogatói az üres sörösüveget is ott hagyták mellette, mert gyakorta oda is ültek a bronz Lenin mellé. Így még ez év végén a Jász Múzeumba szállították, s az udvaron lévő padra ültették Zilahy Zoltán 1986-ban készült alkotását. A felbuzdulás azonban az 1957-ben a Déryné Művelődési Központ elé állított felszabadulási szovjet emlékművet csak 1991 tavaszán semmisítette meg. Darabjai az állatkert parkjába kerültek.

Felszabadulási emlékmű - bontás...

...és feldarabolva az állatkert parkjában

A kerekasztal tárgyalások eredményeként a hatalomátadás menetrendje is megszületett. Az 1990-es első, szabadon választott Parlament megalakításához kiírták a választásokat, és új választási törvény is született. Az 1990-es választások alkalmával a Jászságban két egyéni körzet volt Jászberény és Jászapáti központtal. A jászberényi választókerülethez tartozott Fényszaru, Árokszállás, Pusztamonostor és Felsőszentgyörgy is.

A pártok készültek a nagy megméretésre, mely Magyarország történelmének sorsfordító eseménye volt. A kampányban megmutatkoztak az egyéni ambíciók és az országot jó útra terelők szándékai, a kicsinyes, „orruknál tovább nem látók” és a távlatos társadalomképpel rendelkezők közötti különbségek. Voltak zavarosban halászók, a régi beidegződésekre játszók és tisztességes politikusnak készülők is.

A kétfordulós választás március-áprilisban a közéletet uralta. Jászberényben a parlamenti mandátumért 11-en szálltak ringbe (a kapott szavazatok sorrendje szerint):

Dr. Kis Zoltán  jogász SZDSZ

Szigeti István vállalkozó Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt

Dr. Pethő László tanár MDF

Dr. Dobos László közgazdász Hazafias Választási Koalíció

Dr. Jakus Zoltán orvos MSZP

Szabó Béla mezőgazdász Agrárszövetség

Dr. Knorr János ügyvéd független

Dr. Jánosi Gábor orvos MSZMP

Dr. Csabai Tibor állatorvos független

Kókai Rudolf mérnök független

Dr. Lukács Zoltán tanár független

A második fordulóban dr. Kis Zoltán (SZDSZ) nyerte el a mandátumot, aki 1994-ben, 1998-ban is egyéni, majd 2002-ben és 2006-ban listás mandátumot szerzett. 2007-ben, 17 évi parlamenti képviselői munka után lemondott mandátumáról.

dr. Kis Zoltán

A parlamenti választások után ősszel a helyhatósági következett. A helyi politika alakítói is megküzdöttek egymással. A hatályos szabályok szerint egy akkora városnak, mint Jászberény 27 képviselője lehetett, 14 egyéni körzetből és 13 pártlistáról. A jelölések során a pártoknak szintén nagy szerep jutott. A Kisgazdapártban azonban hatalmas belviszály kerekedett, az „ős”-tagok és az újabban csatlakozók között. A KDNP és a FIDESZ helyi szervezete is létrejött[11], így bővült a paletta, s alakult több civil szervezet, pl: Polgári Kaszinó Egyesület[12] is, mely a helyi képviselő-testületbe szeretett volna bejutni. A hatályos törvény szerint, mivel csak pártok indulhattak a választáson, egyesület nem, ezért nagyon sokan függetlenként akartak a városvezetésbe bejutni, de több korábbi tanácstag is munkája folytatását tervezte.

 A kampány-gyűléseken országos vezetők is megjelentek, így járt itt Für Lajos, Salamon László, Bod Péter Ákos ipari miniszter, s mások mellett Rajk László (SZDSZ), Géczi József  (MSZP) is.

A Buzás Sándor tanácselnök vezette városi tanács utolsó ülését 1990. szeptember 21-én tartotta, számot adtak arról, hogy 15 milliós tartalékkal adják majd a várost az új vezetésnek.

A helyhatósági választás első fordulója 1990. szeptember 30-án volt. A szabaddemokraták ekkor a Fidesszel koalícióban indultak. Jelölteket állított a DEMISZ, az Agrárszövetség, a Magyar Zöldpárt, az MSZMP, a Vállalkozók Pártja, a Magyar Cigány Igazság Pártja és a kisgazdáktól „levált” Magyar Parasztszövetség nevű szervezet is, összesen 10 pártalakulat, tömörülés.[13]  Ám több körzetben érvénytelen lett a voksolás, mert a választóknak alig 30%-a ment el a törvényességi küszöböt jelentő 40% helyett. A második választási nap október 14-én volt. Az egyéni körzetben induló 120 jelölt közül a következők jutottak be a jászberényi képviselő-testületbe:

Az egyéni körzetekben képviselő lett:

1. Faragó József  katonatiszt SZDSZ-Fidesz
2. Konkoly József  hentesmester  -  független
3. Bujdosó József főkönyvelő  -  független    
4. dr. Válenti Béla gyermekorvos SZDSZ-Fidesz
5. Galcsik Tibor exportőr   - független
6. Dr. Csabai Tibor állatorvos  - független
7. Taczman András mérnök KDNP
8. Csomor Tamás mérnök SZDSZ-Fidesz
9. Novotni Jánosné szövetkezeti elnök  - független
10. Pesti Kálmán mezőgazdász  - független
11. Németh István gazdálkodó FKgP
12. Szabó József gyári munkás SZDSZ-Fidesz
13. Dr. Fenyvesi Máté állatorvos FKgP
14. Lantos Kálmán gazdálkodó FKgP

Listások: Magyar Levente SZDSZ-Fidesz, Kármán Antal SZDSZ-Fidesz, Cserta István SZDSZ-Fidesz, Lantos Krisztina SZDSZ-FIDESZ, Laki László SZDSZ-FIDESZ, Zircher Tibor SZDSZ-Fidesz, dr. Boros Dezső MDF, Szentesi Mihály MDF, dr. Jakus Zoltán MSZP, dr. Kabács János FKgp, Szigeti István FKgp, Kiss István FKgp, dr. Mizsei Tamás KDNP.

Göncz Árpád köztársasági elnök és dr. Magyar Levente polgármester  Jászberényben

Lemondások miatt hamarosan változások következtek be. Kármán Antal helyére Mocsai Zoltán került a testületbe. Faragó József az 1. körzet egyéni képviselője lemondása után helyére Papp Istvánt (SZDSZ-Fidesz) választották meg 1992. májusában.  Kriegel József (MSZP) dr. Jakus Zoltán kórházigazgató helyére került.

A létrejött testületben az SZDSZ-Fidesz 10, a Kisgazdapárt 6, az MDF 2, az MSZP 1, a KDNP 2 jelöltet küldhetett, a függetlenek száma pedig 6 volt.

1994-ben az első képviselő-testület (hiányzik: Novotni Jánosné, Csomor Tamás, dr. Válenti Béla)

Az akkori szabályok szerint (az 1945 előtti szabályokkal azonosan) a képviselő-testület tagjai maguk közül titkos szavazással választottak polgármestert. A pártok képviselői megegyeztek, hogy Magyar Leventét jelölik a posztra. Az új önkormányzat első ülésén, 1990. október 26-án  Magyar Levente (SZDSZ), a jászberényi kórház sebészorvosa nyerte el a képviselők többségének támogatását, 19-en szavaztak rá, míg a másik aspiráns, Novotni Jánosné (független) 7 szavazatot kapott, s volt egy érvénytelen is.

Alpolgármesterek lettek dr. Boros Dezső tanár és Szigeti István kisiparos

Az új városvezetés első feladatai között a taxis sztrájk miatt a közlekedés zavartalanságát, az intézmények ellátásának megszervezését kellett megoldania. A létrejött képviselő-testületben nagy harc dúlt, mert a két rivális, Magyar doktor és Novotni Jánosné küzdelme még sokáig - a nyilvános testületi üléseken is - zajlottak, olykor nemtelen viták során, éjfélig vagy még később elhúzódó üléseken is.  Két teljesen különböző társadalomkép, nézetrendszer feszült az ő személyükben egymásnak.

A város helyzete sok munkát adott, s az önkormányzati működés, az együttműködés keretei is kialakultak. A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége is megalakult, itt Jászberényben, Magyar Levente vezetésével. A Hűtőgépgyár privatizációs folyamata 1990 őszén már végső stádiumába ért. A svédek mindenképpen vásárolni akartak, s ebben a helyhatóságoknak is szerep jutott. A 100%-os privatizáció során a települések – Jászberény, Boldogháza, Jászárokszállás, Törökszentmiklós –, ahol gyáregységek működtek a földingatlanokért ellentételezésben részesültek.
Így Jászberény 260 milliós összeghez jutott, melyet jelentős fejlesztésekre, beruházásokra – kórház, szociális otthon, tornaterem, sportcsarnok, útépítések – használt fel. Így gyorsabb és látványosabb fejlesztések valósulhattak meg, Jászberény környezetéhez képest jobban változott, bár volt is mit behozni, hiszen infrastruktúrában meglehetősen nagy lemaradást kellett pótolni. A vezetékes gáz a lakossághoz csak 1986 után jutott el. Vízvezeték is csekély mértékben volt a városban, csatorna szinte csak a főbb útvonalak mentén fekvő ingatlanoknál. Köves út is kevesebb volt, mint aszfaltburkolatú. 

---

[1] HVG, Figyelő, Néplap 1989. február 16.  A Hűtőgépgyárral kapcsolatos környezetszennyezés ügye is hamarosan (1989. október 12.) nyilvánosságot kapott. Ezt az ügyet az SZDSZ és dr. Kis Zoltán a választási kampányban „zászlajára tűzte”, hangos harcot indított e témában.

[2] Néplap 1989. május 6. Az újjáalakulásról Medve Pál adott tájékoztatást Kiss Erika újságírónak.

[3] Az MDF – Magyar Demokrata Fórum első vezetőségének tagja: dr. Borbényi Elek, Rusvai György és Mihályi Sándor voltak.

[4] Az SZDSZ – Szabad Demokraták Szövetsége vezetősége: Dr. Kis Zoltán, dr. Magyar Levente, dr. Kiss László

[6] Az MSZP – Magyar Szocialista Párt alakuló ülése 1989. november 3-án volt. A Táncsics utcai székházukba ekkor „vonultak vissza”, és a Szabadság téri épületet átadták a városnak.

[7] Néplap 1989. szeptember 18. és szeptember 25.

[8] Néplap 1989. október 27.

[9] A városi lap szerkesztője Horti János, a Hűtőgép üzemi lap szerkesztője lett. A városi pártbizottság által delegáltakból szerkesztőbizottság is létrejött ekkor.

[10] A helyi tévézés úttörői voltak: Sas István, Bojtos György, Soós Imre, Bethlendy Csaba, Cserháti Ági.

[11] A FIDESZ jászberényi szervezete 1990. január végén alakult meg. Ügyvivői Lantos Krisztina, Laki László és Lakiné Varga Katalin voltak.

[12] Az egykor volt Úri Kaszinó (1839-1939) mintájára a városi elit számára 1990. június 13-án alapították meg ezt a civil szervezetet Novotni Jánosné vezetése mellett. A Jászsági Építőipari Szövetkezet elnök asszonya 1987-ben a Városvédő és Szépítő Egyesület egyik alapítója, első elnöke is volt.